Banned Books Week 2025

Banned Books Week 2025

Banned Books Week 2025

Tartalom

A Banned Books Week (BBW) rendezvényt az American Library Association kezdte el megrendezni 1982-ben. Azóta minden szeptember végén-október elején egy hetes rendezvénysorozattal hívják fel a figyelmet a cenzúrára, kezdetben csak az USA-ban, de manapság már a világ számos más országában is. 2025-ben annyira áthatja a mindennapunkat a politikai, gazdasági és technológiai alapú cenzúra, hogy úgy éreztük, érdemes megvilágítani ennek a jelenségnek a hátterét. 

Kapcsolódó programok a Kutatók Éjszakája keretében

A tanú (Bacsó Péter filmje, 1969). ELTE – NFI Egyetemi Filmklub különkiadás

Bacsó Péter A tanú című szatírája már betiltása alatt kultfilmmé vált. Máig tanulságos és szórakoztató mementója a magyar történelem egyik legnyomasztóbb periódusának. A vetítés után szakértőkkel beszélgetünk, többek között a filmcenzúráról is.

A Rákosi-korszak túlkapásait a hatvanas évek második felétől már lehetett némi kritikával illetni. A fiatal Bacsó Péter az 1967-es Nyár a hegyen című filmjében is erre a témára reflektált, a kalandos körülmények közt megszülető A tanú pedig nyíltan a személyi kultusz korszakát figurázta ki. A fontosabb szereplőket mind be lehet azonosítani: Virág elvtárs alakját Péter Gábor, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezére ihlette, Bástya elvtárs Rákosi Mátyásra és Farkas Mihály honvédelmi miniszterre egyaránt hasonlít, míg Dániel Zoltán figurája, akire Pelikánnak vallomást kell tennie, egyértelmű utalás a koncepciós perben halálra ítélt Rajk Lászlóra. Még a film legabszurdabb jeleneteinek is vannak valós elemei, kezdve a magyar narancstól a szocialista szellem vasútjáig.

További részletek és regisztráció >

Gondolatszabadság vagy cenzúra? Betiltott könyvek az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban és iskoláiban - Kiállítás-záró előadás

Amerikában könyvtári polcok ürülnek ki, és könyvtárosokat fenyegetnek börtönnel. Mi lehet ennek az oka? A tudományos előadás ezt a kérdést járja körül a Kutatók Éjszakáján.

Az amerikai legfelsőbb bíróság Pico-döntése 43 éve próbál kapaszkodót nyújtani, de mára bebizonyosodott, hogy nem képes jelenkori jogi problémáinkat kezelni. Közben könyvtárosokat fenyegetnek jogi eljárásokkal és szabadságvesztéssel, miközben nekik a “bűnük” annyi, hogy hozzá akarnak segíteni könyvekhez. Amerikában a puritán szigor öröksége ma is él. Az amerikai kulturális háború közepette a könyv maga vált ellenséggé – pedig nélküle nincs tudás, nincs párbeszéd, nincs demokrácia. Ha így megy tovább, az amerikai könyvtárakból lassan inkább vitrinek lesznek, mint tudásközpontok. És amit ma elzárunk, elégetünk, elérhetetlenné teszünk, holnap talán az egyetlen kapaszkodónk lenne a valósághoz.

További részletek és regisztráció >

Mi a cenzúra?

A cenzúra olyan kontrollmechanizmus, amely korlátozza vagy elnyomja a szólásszabadságot, információkat vagy véleményeket, ezzel pedig torzítja a nyilvános diskurzust és a szabad gondolkodást.

Gyakran a hatalmon lévő politikai, vallási vagy gazdasági érdekek szolgálatában történik, hogy megőrizzék a társadalmi rendet, elnyomják az eltérő véleményeket, vagy manipulálják a közvéleményt, ezzel befolyásolva, hogy mi jut el az emberekhez.

A világtörténelem során olyan híres cenzúrázók emelkedtek ki, mint a kommunista Szovjetunió vezetői, akik szigorúan kontrollálták a média és a művészetek áramlását, vagy a náci rezsim, ami az „igazságot” a propagandája szolgálatába állította, valamint a vallási hatalmak, mint a katolikus egyház, ami évszázadokon át az inkvizícióval és a könyvtiltásokkal próbálta elnyomni az eltérő nézeteket.

A cenzúra kezdetei Magyarországon

Magyarországon 1524-re tesszük az első cenzurális típusú rendeletet, amikor II. Lajos levelet írt Nagyszeben városának, miszerint Luther Mártonnak „a veszedelmes iratait senki se merészelje olvasni”.

A cenzúra a következő kétszáz évben Magyarországon is szinte végig vallásvédő intézményként funkcionált, amelyben a bécsi püspöknek, majd a bécsi egyetemnek, legvégül pedig a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelőd intézményének, a nagyszombati egyetemnek volt kulcsszerepe.

Ennek mindenkori kancellárja 1726-tól fontos szerepet játszott a Magyar Index et Catalogus Librorum Prohibitorum, azaz a betiltott könyvek jegyzéke kiadásában.

Reformkor és kiegyezés

A 19. század elején a cenzúra elleni küzdelem a Habsburg hatalom elleni fellépés egyik kulcsfontosságú terepe volt.

„A’ censura legnagyobb bűn. Akár egyes ember gyakoroltása, akár á népnek hatalmasabjai tartják fen a’ censurát, eredménye mindegy. Nincs tett, melly mind a’ természettel, mind a’ keresztény vallással homlokegyenest ellenkeznék mint a’ censura, mi a’ fölebbiekbül kiviláglik, tehát nincs is bűn, melly vele nagyságra mérkőzhetnék.”

(Táncsics Mihály, 1844)

 

„Gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti.”

(1848. évi XVIII. törvénycikk)

Az első világháború időszakában a sajtó ellenőrzése újból szorosabbá vált hazánkban, és felerősödött a háborús propaganda is.

A Horthy-korszak

A Horthy-korszakban a sajtó csak annyit írt, amennyit a hatalom engedett – a valóságot gyakran elnémították. A sajtótörvények szigorodtak, a cenzúra célpontjai sokáig a kommunista és baloldali eszméket tartalmazó kiadványok voltak.

A harmincas évektől az egyre embertelenebb antiszemita törvények bevezetésével könyvek, újságok és színdarabok estek áldozatul a politikai és ideológiai cenzúrának. A kommunista és baloldali művészek mellett a zsidó származású szerzők műveit is tilos volt megjelentetni.

A második világháború újból a háborús cenzúra megjelenését hozta el, immár nem csupán a nyomtatott sajtó, hanem a rádió és a filmek kapcsán is.

A kommunista időszak

A Rákosi-korszakban – szovjet mintára – a sztálinista típusú szigorú cenzúrát vezették be, amelynek célja a szocialista realizmus kizárólagosságának biztosítása és az “osztályidegen” alkotások betiltása volt. Az 1956-os megtorlás utáni Kádár-korszakban az ellenőrzés kis mértékben enyhült. Ekkoriban a “három T” modell működött: a kiadványok és alkotások vagy támogatottak, vagy tűrtek, vagy tiltottak voltak, de továbbra is létezett egy ki nem mondott, le nem írt “vörös vonal”, amelynek átlépését szigorúan büntették. Az 1980-as évek elejére mégis kialakult egy földalatti független szellemi élet, amely – lengyel mintára – cenzúrázatlan, így illegális kiadványok (szamizdatok) tucatjait állította elő. A szamizdatok szerkesztői és szerzői jelentős mértékben járultak hozzá a hatalom által cenzúrázott információk terjesztéséhez, ezzel pedig a rendszer bukásához.

Rendszerváltás és a sajtószabadság

Az 1989-es rendszerváltás után deklarálták a sajtószabadságot és a cenzúra megszűnését. A cél egy plurális médiapiac kialakítása volt, ahol a hatalom nem tudja befolyásolni az állampolgárokhoz eljutó információkat a cenzúra eszközeivel. A sajtószabadságért való küzdelem azonban nem ér véget, ugyanis cenzúra nem csak diktatúrákban létezhet, hanem a demokratikus rendszerekben is folyamatosan kihívásokat jelent. Ilyen lehet a közszolgálati média pártatlanságának kérdése, a politikai reklámok szerepe, a média állami támogatásának kérdése, a tulajdonviszonyok vagy az öncenzúra. Az internet és a közösségi média megjelenése új helyzetet teremtett (fake news, deepfake, gyűlöletbeszéd, anonimitás). Az internetes platformok szabályozása a cenzúra elleni küzdelem egy vadonatúj terepe.

Mit tehetsz?

A sajtószabadság nem csupán elvont eszme, hanem egy jól működő demokrácia alapköve, hiszen a cenzúrázatlan és sokféle forrásból tájékozódó állampolgár megalapozottabb döntéseket hozhat közös jövőnket illetően.

  • A cenzúra a félelem nyelve: ne engedd magad megfélemlíteni az online térben sem!
  • Legyél kritikus: több forrásból is ellenőrizd az információkat, amiket olvasol!
  • Tanulj, vitázz, gondolkodj, írj: a tudásoddal gyengíted a cenzúra lehetőségét!
  • Sose hagyd, hogy elnémítsanak: a szabad szó a legerősebb fegyvered!
  • Mindig állj ki azokért, akiket elnémítanak: máskülönben holnap téged hallgattathatnak el!

További hasznos és érdekes források, olvasnivalók

Szépirodalom

Tanulmányok

Könyvek

Játék

Játssz velünk! Gyere el, nézd meg a kiállítást, a végén a QR-kódot megnyitva töltsd ki a kérdőívet, és nyerhetsz egy JBL fülhallgatót vagy egy könyvcsomagot.

A játékszabályzat és az adatkezelési útmutató itt érhető el: Banned Books Week 2025 adatkezelési útmutató és játékszabályzat

A betiltott könyvek listája

Alekszander Szolzsenyicin – A Gulag-szigecsoport 

E megrázó erejű dokumentumregény megjelenésekor még azokból is kétkedést váltott ki tényeivel, aki a veszélyt vállalva kézről kézre adták a hat részre szabdalt könyvet. Nemcsak a szovjet értelmiségnek a „brezsnyevcsinát” elítélő, a valósággal azonban csak félve szembesülő, közel sem szűk köre riadt vissza a sorokban rájuk tekintő tragédiáktól, de a nyugat-, és különösen a kelet-európai olvasók is.

A Gulag azóta fogalommá vált. nem egyszerűen a személyi kultusz, a sztálinizmus, a brezsnyevi önkény elleni fellépés szükségességének a szimbolumává, hanem a XX. századi embertelenség jelképévé is.

Szolzsenyicin könyve nem egyike a „lágerirodalom” nagyszámú visszaemlékezéseinek, hanem maga a kollektív emlékezet. Emlékezet a múltból és a jelenből, s a jelennél is inkább a jövőhöz szól. A regény hősei – a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva – létező – a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva – létező és létezett személyek, saját névvel. Az eseménysor sem írói absztrakció formálta valóság, hanem maga a valóság.

Forrás: Moly

Szolzsenyicin első műve, az Ivan Gyenyiszovics egy napja – mely egy kényszermunkatáborban raboskodó fogoly életét mutatta be – 1962-ben jelent meg a Szovjetunióban, és a merész témaválasztás miatt hangos sikert aratott. A hirtelen reflektorfénybe kerülő író a következő esztendőben még kiadhatta néhány kisebb elbeszélését, ám Hruscsov bukása és Brezsnyev hatalomra jutása egy csapásra megváltoztatta a szovjet politikai légkört. Az új pártfőtitkár már úgy vélte, Szolzsenyicin veszélyt jelent a rendszerre, ezért kiadásra váró munkáit visszatartották, majd 1969-ben kizárták őt a Szovjet Írószövetségből. Művei ezután csak szamizdat formájában juthattak el az orosz olvasókhoz, külföldre csempészett alkotásai azonban – például A pokol tornáca, vagy a Rákosztály – a vasfüggönyön túl hatalmas sikert arattak. Ennek köszönhetően Szolzsenyicin 1970-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat, az elismerést azonban – kiutasításáig – nem vette át, ugyanis attól rettegett, hogy nem térhet vissza hazájába. 

Forrás: Rubicon (Tarján M. Tamás)

Borisz Paszternak – Zsivago doktor 

Külsőségeiben a szerző a múlt századi nagyepikához hasonlító lassú járású, nehézsúlyú úthenger-regényt írt, amely mindent elér a maga kijelölte nagy időpályán, 1903-tól a második világháború végéig: ország-világrengető történelmi eseményeket, háborúkat, forradalmakat remek városi és vidéki tájképekkel, portrékkal, s közben az orosz gondolkodás eseményeit is, sorsokat, szerelmeket, családok történetét, mérhetetlen szenvedéseket és a lélek független örömeit. Mindezt egy jelképesnek modható, jót-rosszat kemény kontúrokkal elválasztani tudó hős, Zsivago doktor gondolkodásának és magatartásának tükrében. Az ő szelíd és konok egyéniségének a sugárzásában van a regény egyik szenzációja: a másságában. Mert hát ez a regény a közhiedelemmel ellentétben nem újsághír értékű szenzációkkal szolgál. Mélyebb politikáról és bonyolultabb szenzációról van szó.

Forrás: Moly

A könyv 1957 novemberében megjelenik olaszul, világszenzációt kelt, két év alatt 24 nyelvre fordítják le, Hollandiában napvilágot lát az orosz nyelvű kalózkiadás is. Odahaza egyelőre csend van, hacsak nem számítjuk, hogy a Novij Mir szerkesztősége, élén Fegyinnel, Szimonovval és Lavrenyovval most már hivatalosan is elutasítja a regény közlését „eszmei fogyatékosságai” miatt. A liberálisnak tartott Szimonov kijelenti: „Paszternaknak nem adhatunk fórumot!”

Kicsinyes bosszúként megfosztják kenyérkereső munkájától, felbontják vele a fordítói szerződéseket.

Forrás: Bakcsi György - Kiátkozott könyvek, 22. o. (MEK)

Arthur Koestler – Sötétség délben 

Bár Arthur Koestler 1939–1940-ben németül írta Sötétség délben című regényét, a történetet mégis szerelme, Daphne Hardy angol fordításából ismerte meg a világ, mert az eredeti szöveg a II. világháború elején elveszett. 2015 nyarán azonban egy német doktorandusz, Matthias Weßel fantasztikus felfedezést tett: a svájci Europa kiadó dokumentumai között rábukkant a Rubaschow című regényre, amelyről nagy bizonyossággal állítható, hogy a Sötétség délben legvégső szerzői változata.

A regény egy totalitárius állam börtönében ítéletre váró emberről és forradalmár társairól szól. „Vétkük közös nevezője – írja Koestler önéletírásában –, hogy az egyes ember érdekeivel szemben az emberiség érdekét helyezték előtérbe; hogy a hasznosság oltárán feláldozták a moralitást, s a cél érdekében közönyösen szemlélték az eszközöket.” 

Forrás: Moly

Ezek a dolgok körülbelül 1984 második felében történtek. Ekkortájt Égerszegi Péter, Gehér Józsi, Kurdi Zoli és én elhatároztuk, hogy szamizdatkiadót alapítunk. A tervek szerint először Koestler Sötétség délben című könyvét akartuk kiadni. A kiadó neve Szabad Idő lett. Én azt szerettem volna, hogy Áramlat legyen, de kisebbségben maradtam.

A könyv készítésével kapcsolatban a nyomdai dolgokat én intéztem, hiszen csak nekem voltak nyomdai kapcsolataim. Sajnos a nyomdász nagyon megbízhatatlanul, néha rossz minőségben végezte a munkáját. Először elkészítette a könyv lapjait, aztán kinyomtatta a könyv borítóját. De a borító nagyon rossz minőségben készült el, és újra kellett nyomtatni. Ment az állandó huzavona.

Azokban az időkben kevés embernek volt telefonja. Nekünk a lakásban nem volt telefonunk. A telefonálásaimat általában a munkahelyemről intéztem, így a nyomdászt is a munkahelyemről hívogattam, mert sajnos a minőségi problémák miatt sokszor kellett telefonálnom. Valószínűleg ez volt a hiba. Valószínűleg lehallgatták a munkahelyi telefonomat, és így tudták meg, hogy ki a nyomdász, aki nyomtatja a könyvet és a borítót. A lényeg az, hogy egyik reggel, amikor bementem az irodámba, két civilbe öltözött rendőr várt engem. Az irodámban, az egyik szekrényben sok, több mint 100 szamizdat volt eltéve. Ott tartottam őket, gondolván, hogy ott biztonságban vannak. Tévedtem.

Forrás: Jakab Lajos - Szamizdatos emlékeim, 24-25. (Médiakutató, 2025/3, 21-51.)

Giovanni Boccaccio - Decameron

A Dekameron száz világhírű történetét Boccaccio 1349 és 1353 között írta. Hét fiatal hölgy és három ifjú mesél tíz napon át – a pestis elől menekülve – kies vidéki kastélyukban idillikus, szellemes, vidám és erotikus történeteket, amelyek a szerelem mindenhatóságáról szólnak. A nagy számú, színes képanyag híres művészek alkotásai, amelyek a középkortól a barokkig az akkor kor életszemléletét illusztrálják.

Forrás: Moly

A toszkán nyelvjárásban írt elbeszéléskötet rendkívüli népszerűségre tett szert, de tiszteletlen, sőt sokszor trágár hangnemével maga ellen fordította az egyházat. 1497. február 7-én Girolamo Savonarola domonkos rendi szerzetes a könyv egy példányát több más „bűnös” könyvvel és műtárggyal egyetemben nyilvánosan elégette az egyik prédikációja után a „hiúságok máglyáján”.

Mintegy 60 évvel később IV. Pál pápa felvette a Dekameront a katolikus egyház által 1559-ben kiadott Index librorum prohibitorumra, azaz az inkvizíció engedélyével nem bíró, tiltott könyvek listájára (lásd 161. oldal), mivel egyházi személyeket ábrázol nemi aktus közben. 

Forrás: Betiltott könyvek, 11. o. (HVG, 2024.05.11.)

Mark Twain – Huckelberry Finn kalandjai 

„Aki nem olvasta a Tom Sawyer kalandjai című könyvet, mit se tudhat rólam, de az nem tesz semmit. A könyvet egy Mark Twain nevű úriember írta, és nagyjából az igazságot írta meg. Néha lódított egyet-mást, de azért a java igazság, amit írt." Huckleberry Finn szavai ezek, a regény izgalmas eseményeit ugyanis az ő elbeszélésébõl ismerjük meg. De ott van mellette hűséges barátja, Tom Sawyer is. Minden nagy vállalkozásuk közös: hajóznak a Mississippin, szélhámosok társaságába keverednek, nagy és izgalmas „rabszolga-szabadító" akciót folytatnak – úgy, ahogy az igazi nagy regényekben meg van írva – az öreg Jim megszöktetésére. A legnehezebb mégis: mindezt megírni. Huck Finn őszinte szavai szerint: „Ha tudtam volna, hogy milyen fene nehéz dolog egy ilyen könyvet megírni, bele se fogtam volna; nem is kezdek ilyenbe még egyszer."

Forrás: Moly

A Huckleberry Finnt a Szovjetunióban és Kínában is betiltották, mégis az egyesült államokbeli cenzúra története a legellentmondásosabb. A közelmúltig a legtöbb amerikai diáknak ez volt az egyetlen olyan kötelező olvasmánya, amelynek fekete főszereplője volt, déli nyelvjárásban íródott, és a rasszizmus és a rabszolgaság témáját dolgozta fel. Az egyes szám első személyű, szatirikus elbeszélést kellő óvatossággal kell tanítani: vitát kezdeményezve, megkérdőjelezve a látszólagos rasszizmust, és figyelembe véve a fekete diákok érzéseit.

Forrás: Betiltott könyvek, 41. o. (HVG, 2024.05.04.)

Vladimir Nabokov – Lolita 

A félreértések legfőbb forrása a regény eseménytörténete. A Lolita főhőse-elbeszélője, Humbert Humbert, francia születésű irodalomkutató és elvetélt író, akit perverz vágyak gyötörnek. Hányatott múltat hagy maga mögött, s gyanús idegenként kóvályog Amerikában. A javakorabeli férfi jelenét Lolitával, szállásadónője tizenkét éves lányával való találkozása szabja meg. Humbert előbb a gyermek közelébe férkőzik, majd amikor az árvaságra jut, a gondviselője, rabtartója és rabszolgája, kínzója és áldozata lesz. A démonikus viszony hátteréül az ezerszínű és végtelen Amerika szolgál, az óceántól óceánig nyújtózó Újvilág, melyet a duett többszörösen végigutazik, mígnem Quilty, a titokzatos drámaíró elrabolja Lolitát, hogy a maga – Humbertnél nem kevésbé perverz – vágyait élhesse ki rajta. A szerelmétől, léte értelmétől megfosztott Humbert végül fölleli és megöli ellenség-hasonmását. 

Forrás: Moly

Már több cikkünkben szemléztük a Lolita-jelenség 20. és 21. századi kontextualitását, tartalmiságát. Megjelenését követően a regény abszurd, perverz és „polgárpukkasztó“ szüzséje végett számtalan országban a cenzúra áldozata lett. Franciaországban egészen 1958-ig „veszélyes könyvként“ kategorizálták, de tiltott olvasmánynak minősült az Egyesült Királyságban, Argentínában, Belgiumban, Kanadában, Új-Zélandon, Magyarországon pedig először csupán 1987-ben, a szocialista rezsim végén került a könyvesboltok polcaira.

Forrás: Szécsi Krisztián - Szabad-e szeretni egy pedofil férfi érzéseiről szóló könyvet? – Ezért zseniális a Lolita (Refresher, 2024.03.24.)

J.K. Rowling – Harry Potter 

A Harry Potter J. K. Rowling hét kötetből álló, fantasy műfajú regénysorozata. Főhőse egy kamasz varázsló, Harry Potter, és az ő barátai, Ron Weasley és Hermione Granger, akik a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola tanulói. A történet arról szól, miként próbálja meg Harry legyőzni a gonosz varázslót, Voldemort Nagyurat, aki megölte Harry szüleit és megpróbálja meghódítani a varázslóvilágot, s leigázni a varázstalan embereket, a muglikat.

Forrás: Wikipédia

Időről időre hallani olyan esetekről, hogy egyes közösségekben, iskolákban betiltják a Harry Pottert, sőt már olyan is történt, hogy rituálisan elégették J.K. Rowling könyveit. Többnyire a sátánizmus vagy okkultizmus vádjával szokták illetni a történetet, de most egy amerikai katolikus iskolában az egyik pap még messzebbre ment: Den Rehill szerint a hétkötetes bestsellert azért kell kitiltani az iskola könyvtárából, mert a benne szereplő átkok és varázsigék veszélyesek lehetnek.

Forrás: Kitiltották a Harry Pottert egy iskolából, mert a benne lévő átkok veszélyesek lehetnek (Könyves Magazin, 2019.09.02.)

Madách Imre – Az ember tragédiája 

„Csalóka mű Madách Tragédiája, mert a felszínen a cselekmény jól követhető: Lucifer pimaszsága, a rabszolga halála, Keplerné hűtlensége, az Eszkimó félelme. Az alapkérdés, a mélység is érthető: ha nem tudjuk, miért létezünk, akkor legalább küszködjünk derekasan. De a kettőt összefűző gondolatszövet már nehezen érthető, könnyen elsiklik fölötte olvasó is, rendező is. Mit mond pontosan az ironikus Lucifer, a hímsoviniszta Ádám, és végül az Úr, aki mellébeszél? Ezt kívánjuk kibogozni, az eddigi kiadásoknál jóval alaposabban. E célból Madách eredeti szövegével párhuzamosan, a szemközti könyvoldalon prózai fordítást adunk mai magyar nyelven.” Nádasdy Ádám

Forrás: Moly

Különösen a szépirodalmi, valamint a színházművészeti transzformációkra jellemző az aktuális társadalmi, politikai, ideológiai környezetre való, néhol szükségszerűvé vált reflektálás. Ez utóbbinak első példája, a színek számának ideológiai célú csökkentése 1892-ben, Bécsben kezdődött, mivel a második előadástól kezdve kihagyták a cenzúra által már egyébként is felismerhetetlenné csonkított konstantinápolyi színt, tudniillik az egyház tekintélyét féltették tőle.

Forrás: Máté Zsuzsanna - Az Ember tragédiája a művészetekben - az összehasonlító művészettudomány felől, 21. o. (MEK)

Hamvas Béla – A karnevál 

A beavató regény fogalmát hiába keressük az irodalomtudomány kézikönyveiben. A terminus technikus életrehívója Hamvas Béla Karneválja. A szellemi beavatás a tudat színvonalának felemelését jelenti. A regény hét könyve a tudatátalakítás /beavatás/ hét fokozata, a királyi út az Opus Magnum hét állomása. 1. könyv: a küszöb 2. könyv: mindenki átváltozik – metamorfózis 3. könyv: az elmélyítés – descensio 4. könyv: a lélek kettéválása – separatio és multiplicatio 5. könyv: időutazás a kezdetekbe – reductio és fixatio 6. könyv: a kiégetés /világégés/ – calcinatio és coagulatio 7. könyv: megtisztulás – sublimatio

Forrás: Moly

Évtizedekig csak lelkes hívei olvashatták Hamvas Béla műveit. Mert tartósan hiányzott a megnyomorított magyar szellemi élet kaleidoszkópjából. A tévedhetetlenül működő cenzúra -főképp Lukács György és Keszi Imre "jóvoltából" - igyekezett nyomtalanul eltüntetni a neki nem tetsző művet, melyről ma már joggal elmondható, hogy e baljós évszázad egyik legjelentősebb szellemi kalandja.

Forrás: Szepesi Attila: Hamvas Béla esszéi (Szepo)

Brett Easton Ellis – Amerikai psycho 

Irodalmi alkotás nagyon ritkán képes olyan világraszóló botrányt kelteni, amilyen az Amerikai Psychót övezte. Kiadók, amelyek már szerződést kötöttek a mű megjelentetésére, és előlegképpen súlyos összegeket fizettek a ki Ellisnek, sorra visszakoztak, és elálltak a publikálástól. Ez a könyv nemegyszer átlépi az elviselhetőség küszöbét. Amit írója a perverzió és az erőszak tombolásáról elgondol és leír, az kívül esik a normális ember felfogóképességének és erkölcsi érzékének határain. Amit azonban ezzel közöl, az értelmezhető és megítélhető: megrendít, felkavar, s könyörtelenül szembesít egy olyan világgal, amelyre – ha mégoly kelletlenül is – ráismerünk. 

Forrás: Moly

Aligha vitatható, hogy az elmúlt mintegy másfél évtized irodalmából Bret Easton Ellis regényeinek a recepciója a legkülönösebb. Részben természetesen az Amerikai psycho körüli botrányra gondolok; ezt a regényt a Simon and Schuster nem is merte kiadni, s miután a Knopf/Vintage-nél megjelent, különbözõ - fõként feminista - csoportok és aktivisták indítottak hadjáratot ellene, a mû terjesztésének betiltását, sõt általában a hasonló (azaz, úgymond, "nõellenes", a nõk meggyilkolására biztató) mûvek megjelenésének intézményes megakadályozását (az irodalmi cenzúra bevezetését!) követelve. E kampány egyik élharcosa, Tara Baxter a könyv elleni küzdelmérõl beszámolva (könyvesboltokban szervezett akciókat, részleteket olvasott fel Ellis könyvébõl, hogy harcra buzdítsa a vásárlókat, példányokat rongált meg, fröcskölt be vérrel, és elõfordult, hogy letartóztatták), nem egyszerûen az amerikai alkotmány elsõ függelékének módosítását szorgalmazta, hanem egészen konkrét bosszút: Bret Easton Ellist ugyanolyan kínzások közepette kellene meggyilkolni, ahogy õ gyilkolja meg könyvében a nõket. 

Forrás: M. Nagy Miklós - "Mert megöltük az összes polipot" (Korunk, 2001/8.)

A.A. Milne - Micimackó 

Réges-régen valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó az erdőben élt, saját kunyhójában. S ugyanebben az erdőben lakott a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős Füles, Kanga, a kengurumama kicsinyével, Zsebibabával, no meg a vidám, ugrálós Tigris és persze mindnyájuk szeretett gazdája, Micimackó legjobb barátja: Róbert Gida. Ebben a mesebeli erdőben mindennap történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával, Malackával, s hőstetteiket szépen zengő versekben énekli meg. Sokszor bajba is keveredik, lévén ő egy Csekélyértelmű Medvebocs, de Róbert Gida, aki már nagy és okos – majdnem hatéves –, mindig mindent rendbe hoz. 

Forrás: Moly

A bezúzandó, forgalomból kivonandó könyvek listájára felkerültek – többek között – Szabó Dezső, Kittenberger Kálmán, Passuth László, Rejtő Jenő, Hamvas Béla, Kodolányi János, Tamási Áron, Benedek Elek, Móra Ferenc egyes művei, a Karinthy Frigyes által magyarított Micimackó, Szerb Antal A világirodalom története, Gondolatok a könyvtárban, Utas és holdvilág című könyvei.

Forrás: Horváth Attila - A cenzúra működési mechanizmusa Magyarországon a szovjet típusú diktatúra időszakában, 82. o. (REAL)

Szerb Antal – A világirodalom története

„Ha a három pompás köteten, a világirodalom regényes életén, mohón és szinte megállás nélkül átvágtuk magunkat, s az első kábulatból ocsúdva visszaidézzük a szinte fizikai jóérzést, amit a rohanás okozott, rájövünk, hogy fiatalságunk támadt fel, és sodort szeszélyes törtében magával…

Csak a húszas éveink ismerték a céltalan vélemények, sommás ítéletek pergőtüzét, az értékelések és újjáértékelések, a felfedezések és megtagadások, a célzások és idézetek záporozást, a vélemények fuldokló bőségét, érvek és ellenérvek kifogyhatatlan csatáját. A hajnalig tartó baráti vitákon alkoholnál részegítőbben szállt fel a könyvek gőze, megülte agyunkat, hogy támolyogva mentünk ki a szabad levegőre. Térben és időben milyen felelőtlen száguldás volt ez, népek és stílusok, egyének és korszakok seregszemléje, micsoda távoli szellemek lettek barátainknál bizalmasabbak, szerelmeinknél ismertebbek számunkra, mennyi titok részesei voltunk, miket életük és műveik sugalltak. Voltak kegyencek közöttük, akiknek cinkos módra elnéztük gyengéit, hahotázva idéztük csínyjeit, könyveiken keresztül-kasul szaladgáltunk, mint a játszótereken. Másokat dobogó szívvel tiszteltünk, műveikbe olyan áhítattal léptünk, mint a templomba, és szorongva mutogattuk egymásnak rejtett kincseit. Olvasni, minél többet olvasni, érezni, minél többet érezni – vallottuk mi is a századvég eszményét; beszélni róla, minél többet beszélni – kapcsoltuk hozzá a magunk fiatal igényét." – Halász Gábor

Forrás: Moly

Az először 1941-ben megjelent művet nem kímélte a politikai cenzúra: a Rákosi-korszak kiadásaiban a Mai orosz irodalom fejezetet a sztálini Szovjetunió eredményei iránti lelkesedés jegyében teljesen újraírták, de a későbbi kiadások is eszközöltek kisebb-nagyobb változtatásokat a szövegen.

Forrás: Magvető Kiadó

Szerb Antal – Magyar irodalomtörténet 

A maga korában botrányosnak számító, azóta számos - csonka és kevésbé csonka - kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. 

Forrás: Magvető

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1934-ben jelent meg először Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című kötete. A 20. század eseményeinek ismeretében nem különösebben meglepő, hogy a könyvet 1943-ban kitiltották az iskolai könyvtárakból, később pedig, az ötvenes évektől kezdve, amikor kész csoda volt, hogy a „szellemtörténész” Szerb Antal művei egyáltalán megjelenhettek, azokat csak meghúzva adták ki.Egész fejezetek hiányoztak a könyvek végén: „A kilencszáztízes évek” című fejezettől kezdődő rész a Magyar Irodalomtörténetben (1934), illetve a „Mai orosz irodalom”, s a „Függelék: A kisebb európai irodalmak” A világirodalom történetében (1941). 

Forrás: Az irodalom írója - Szerb Antalról kétszer (Litera.hu, 2019.05.08.)

Molnár Ferenc – A Pál utcai fiúk

A több mint száz éve íródott A Pál utcai fiúk a magyar irodalom élő klasszikusává érett. Molnár Ferenc humora, kifinomult karakterábrázolása és a regény témái – hűség, barátság, összetartás – kortalanná, a mai iskolások számára is élvezhetővé és mélyen átélhetővé teszik a történetet. Nem véletlen, hogy A Pál utcai fiúk az egyik legismertebb és legolvasottabb magyar regény külföldön, több országban is kötelező vagy ajánlott olvasmány. 

Forrás: Moly

Az egyetemi docens a Magyar sajtószabadság és -szabályozás 1920-1989 című rendezvényen ismertette, hogyan működött a szocializmus idején a „nem létező cenzúra”. Elmondta, eldöntötték például, milyen művek és írók nem jelenhetnek meg soha, így került listára például Mécs László, sőt egy időre Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk könyvét is betiltották. Nem volt véletlen, hogy Fekete István is jó ideig inkább állatokról írt regényeket – jelezte.

Forrás: Nem köphetett minden nap a tévémaci (Nyest, 2012.11.21.)

A weboldalon „cookie”-kat („sütiket”) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ

Elfogadom